Malinska

 
Malinska (olaszul: Malinsca) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
 
Fekvése
 
Krk-sziget északnyugati részén a tengerparton egy tágas öböl partján fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Malinska és a környező húsz település is tartozik Dubašnicának hívják. A Dubašljanski-öböl fekvésénél fogva védett a hideg szelektől. A kevés csapadék mellett az évi napsütéses napok száma 260 körüli.A szárazföldről közúti hídon is megközelíthető Krk sziget nyugati oldalán fekvő Malinska a sziget egyik ismertebb idegenforgalmi központja, kb. 13 km-re Krk várostól. Egy dús növénytakaróval borított széles öbölben fekszik, számos strandja van (homokos, kavicsos). Magánszálláshelyeken kívül több szállodával, kempinggel, medencés villával és panziókkal várja vendégeit. Már a 15. sz.ban is emlegették, mert Malinska már ekkor ismert volt dús mediterrán erdejeiről, ill. a sziget fakiviteli kikötője volt. Három hivatalos szabadstrandja és kellemes partmenti sétánya van («Paradicsomi út»). Teniszezéshez, minigolfozáshoz, tekézéshez, petangozáshoz adottak a pályák, de lovaglásra is van lehetőség. A vízisportok közül főként búvárkodásra, vitorlázásra és horgászatra alkalmasak a környező vizek. Malinska szórakoztató rendezvények kínálatában sem marad el a nagyobb központoktól: egymást érik itt a kulturális események, a különböző vitorlásversenyek és a helyi jellegű népi mulatságok. Éttermi kínálata szintén változatos - az egyszerű népi konyha finom fogásait készítő tavernáktól az elegánsabb haléttermekig minden megtalálható Malinskában. Azoknak ajánljuk, akik jó infrastruktúrájú, változatos programokat, sok szórakozási lehetőséget kínáló helyen szeretnek nyaralni. Családosoknak és aktív pihenést keresőknek egyaránt jó választás lehet.
 
Története
 
Malinska története a 15. században kezdődött, amikor felépült az a malom (melin, malin), melyről a település a nevét kapta. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Érdemes megemlíteni, hogy Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mely mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. századra már kialakult Porat kikötője és maga Malinska is a sziget egyik jelentős kikötőjévé fejlődött, ahonnan fát, mezőgazdasági termékeket, húst és olajat szállítottak a kereskedelmi hajók. Az első házak 1788-ban és 1795-ben épültek a településen, de egészen a 19. század végéig lényegében kis falu maradt. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 103, 1910-ben 222 lakosa volt.
 
Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg. Kezdetben csak a vadászati turizmus indult meg, majd a 20. század elején az egészségturizmus és a fürdőélet is fejlődött. Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A fejlődés csúcspontját az 1970-es évek jelentették, amikor megépült Haludovo üdülőtelep. Amikor 1971-ben az építkezés befejeződött a Kelet-Adria legexkluzívabb üdülőhelye lett. Haludovón játékterem is működött, mely egész évben valósággal vonzotta a gazdag turistákat és bár nem vált második Monte Carlóvá egészen az 1990-es években történt privatizációig jól működött. Ma az intézmény nagy gondokkal küzd és egy része üresen áll. Malinskának 2011-ben 965 lakosa volt.